Motiváció a végtelen játékban

Az elmúlt időben sokat gondolkodtam azon mi is motiválja az embereket arra, hogy erejükön felül teljesítsenek a munkában akkor is ha a pillanatnyi helyzet reménytelennek tűnik.📉

Eszembe jutott egy előadás részlet, amelyet Simon Sinek-től hallottam. 🌟 Igazából nem sok köze van a merengésemhez, de talán egy kicsit mégis.

Simon Sinek a végtelen játék (The Infinite Game) című könyvében a következő állításokat teszi. Különbséget tesz a véges játékok (pl. sportok), amelyeknek egyértelmű szabályaik, ismert játékosaik és meghatározott céljuk és végkimenetelük van, és a végtelen játékok (pl. üzleti élet) között, amelyek változó szabályokkal, ismeretlen játékosokkal és egyértelmű vég nélküliek. A véges gondolkodású vezetők a rövid távú nyereségekre és mérhető eredményekre koncentrálnak, míg a végtelen gondolkodású vezetők a hosszú távú vízióra és a rezilienciára összpontosítanak.

A végtelen gondolkodásmód egy Igaz Üggyel kezdődik – egy lenyűgöző jövőkép, amely motiválja az embereket, hogy hozzájáruljanak valami nagyobbhoz, mint saját maguk. Ez az ügy irányít minden stratégiai döntést és segít összehangolni az erőfeszítéseket a szervezeten belül.

A bizalom alapvető a végtelen játékokban. A vezetőknek olyan környezetet kell teremteniük, ahol a csapattagok biztonságban érzik magukat, kifejezhetik érzéseiket, beismerhetik hibáikat és segítséget kérhetnek. Ez a bizalom mélyebb együttműködést és innovációt eredményez.

Ahelyett, hogy a versenytársakat ellenségként látnánk, a végtelen gondolkodású vezetők méltó vetélytársakként tekintenek rájuk. Ezek a riválisok rávilágítanak azokra a területekre, ahol a vezető és a szervezet fejlődhet. Ez a szemléletmód elmozdítja a fókuszt a versenytársak legyőzéséről a folyamatos fejlődés felé.

A végtelen gondolkodású szervezeteknek hajlandónak kell lenniük jelentős stratégiai változtatásokra, hogy hűek maradjanak Igaz Ügyükhöz. Ez a rugalmasság magában foglalja a jól bevált gyakorlatok vagy termékek elhagyását, ha azok már nem szolgálják a szervezet hosszú távú vízióját.

A végtelen gondolkodásmódú vezetéshez bátorság szükséges. A vezetőknek ellen kell állniuk a rövid távú gondolkodás nyomásának, és inkább a hosszú távú fenntarthatóságot és célt kell előtérbe helyezniük. Ez gyakran azt jelenti, hogy népszerűtlen döntéseket kell hozniuk, amelyek a jövő érdekét szolgálják.

Sinek azt állítja, hogy azok a vállalkozások, amelyek kizárólag a rövid távú nyereségekre összpontosítanak, mint például a negyedéves bevételek, gyakran feláldozzák hosszú távú egészségüket. Példákat hoz olyan vállalatokra, amelyek a végtelen gondolkodásmódot alkalmazva sikeresek lettek, mint például a Patagonia és a Southwest Airlines, amelyek működésüket szélesebb küldetésük és értékeik szerint igazítják.

Összefoglalva, az “The Infinite Game” arra ösztönzi a vezetőket, hogy túllépjenek az azonnali nyereségek elérésén, és arra összpontosítsanak, hogy olyan reziliens szervezeteket építsenek, amelyek képesek alkalmazkodni és fejlődni az idő múlásával. Ez a megközelítés nemcsak a hosszú távú sikert biztosítja, hanem egészségesebb, fenntarthatóbb üzleti környezetet is teremt.

Embereket juttatunk a Holdra!

– NASA takarítónő

Van az a híres mondás, hogy a NASA-nál még a takarítónő is tudja, hogy ők embereket juttatnak a Holdra. Ha jobban belegondolunk ez a misszió tudat és a hosszútávú cél elérésére fordított energia nagy mértékben képes átlendíteni a munkatársakat egy-egy nehezebb időszakon. Hiszen nem a most a fontos.

  • Hosszú távú célok és Just Cause (Igaz Ügy)
    • Inspiráció: Az Igaz Ügy egy jövőkép, amely túlmutat a rövid távú célokon és inspirálja a dolgozókat. Ez a cél egy nagyobb ügy érdekében történő munkát jelenti, ami értelmet ad a mindennapi tevékenységeknek.
    • Elkötelezettség: Ha a dolgozók egy olyan cél érdekében dolgoznak, amelyben hisznek, sokkal elkötelezettebbek lesznek, és nagyobb valószínűséggel maradnak hosszú távon a vállalatnál.
  • Bizalmi csapatok
    • Biztonságérzet: A bizalomra épülő csapatokban a dolgozók biztonságban érzik magukat, kifejezhetik érzéseiket és megoszthatják ötleteiket anélkül, hogy félnének a negatív következményektől.
    • Együttműködés: A bizalom növeli az együttműködést és a csapatmunkát, ami jobb eredményekhez vezethet és erősíti a csapatszellemet.
  • Rugalmasság és Folyamatos Fejlődés
    • Innováció: A végtelen játék szemlélete ösztönzi az innovációt és a folyamatos tanulást. A dolgozók motiváltabbak, ha látják, hogy hozzájárulhatnak a vállalat fejlődéséhez és új ötletekkel állhatnak elő.
    • Alkalmazkodóképesség: Azok a dolgozók, akik egy rugalmas és alkalmazkodó szervezetben dolgoznak, jobban érzik magukat és motiváltabbak maradnak, mert tudják, hogy a vállalat képes reagálni a változásokra.
  • Méltó Riválisok Tanulmányozása
    • Fejlődési lehetőségek: A méltó riválisok tanulmányozása segíti a dolgozókat abban, hogy folyamatosan fejlődjenek és tanuljanak. Ez a versenyhelyzet motiválja őket, hogy a legjobbat hozzák ki magukból.
    • Pozitív kihívások: Az egészséges verseny ösztönző hatással lehet, mivel a dolgozók új kihívások elé nézhetnek és saját képességeik fejlesztésére koncentrálhatnak
  • Etikus Vezetés és Kultúra
    • Tisztelet és elismerés: Az etikus vezetés és a támogató munkakultúra növeli a dolgozók lojalitását és motivációját, mivel érzik, hogy értékelik és tisztelik őket.
    • Értelem és cél: A dolgozók motiváltabbak maradnak, ha úgy érzik, hogy munkájuknak értelme van és hozzájárulnak egy nagyobb jóhoz, nem csak a profitszerzéshez

Ha egy vezető nem a megfelelő játékot játsza, az súlyos következményekkel járhat. Az ilyen vezetők rövid távú nyereségekre koncentrálnak, ami az innováció és a hosszú távú növekedés rovására megy. Például a Garmin, amely egykor a legjobb GPS-t gyártotta, elvesztette piaci értékének jelentős részét, mert nem volt képes alkalmazkodni az új technológiákhoz.

Az etikai fakulás egy másik veszély, amely hosszú távon lerombolhatja a vállalat hírnevét és az ügyfelek bizalmát, ahogy azt a Wells Fargo botránya is mutatja. Az ilyen rövidlátó vezetés a dolgozók motivációját és elkötelezettségét is aláássa, ami magas fluktuációhoz és alacsonyabb termelékenységhez vezet.

Végül, a méltó riválisok elhanyagolása miatt a vállalat elveszítheti versenyképességét és piaci pozícióját, ami hosszú távon a vállalat bukásához vezethet. Ahogy Sinek mondja, a végtelen gondolkodású vezetők hosszú távú értékeket és fenntarthatóságot teremtenek, míg a véges gondolkodásúak saját rövid távú érdekeik miatt feláldozzák a jövőt 

Ha érdekel az előadás:

Simon Sinek – The Infite Game előadása